A feltett kérdés nagyon sok esetben elhangzik, amikor napkollektorok, hőszivattyúk vagy esetleg biomassza eltüzelésére alkalmas berendezések beépítéséről, telepítéséről értekezünk vagy tanácsot adunk a végfelhasználóknak, beruházóknak.
Néhány érv a könnyebb döntés érdekében
- értéknövelő beruházás
- az Energiatanúsítvány jobb osztályba sorolja az épületet
- csökkenti a fosszilis energia felhasználást (földgáz)
- csökkenti a káros anyag kibocsátást, kevésbé terheljük a környezetet
- a tudat, hogy én is tettem valamit a környezetvédelemért
- hatékony energiafelhasználás
- energiaköltség csökkentő módszer
Még ezek után is felmerülhet néhányunkban a kérdés: „Tudom, tudom, de mégis miért?”
A szakember itt sokszor feladja, és azt mondja: „Nekem is van napkollektorom és nagyon élvezzük, hogy nyáron szinte ingyen van meleg vizünk!” És láss csodát, az „érvek” hatnak, a döntés már csak az árakon múlik, mert az ingyenmeleg víz megteremtéséhez némi anyagi befektetésnek is társulnia kell.
Az elektronikus információ világában valamiről tudást szerezni pár kattintás a világhálón. És „mindent” tudunk. Olvasunk a boldog felhasználókról, a becsapott és csalódott tulajdonosokról, a jobbnáljobb technikákról és a más termékek nem túl pozitív jelzővel való említéséről. Amelyet keveset olvasunk, az a beépíthetőség teljes körű vizsgálata és a környezet, ill. a felhasználói igények részletgazdag feltárása, valamint ezek kielégítésére való törekvés.
A „Miért ruházzak be megújuló energiaforrásra?” kérdés megválaszolása szinte minden esetben a következőkön alapszik:
- meglévő állapot
- a kívánt eredmény
- a rendelkezésre álló erőforrások (pályázatok, saját tőke)
- a korábban felsorolt érvek elfogadása
Ezen energiaforrások kihasználására szükség van, de még inkább a meglévő rendszerekhez való – ez alatt főleg a földgáztüzelésű berendezéseket értjük – harmonikus és gazdaságos illesztésére. A leggyakrabban használt megújuló energiaforrás a Nap. Ez az éltető erő képes meleg vizet, fűtési energiát vagy elektromos áramot is termelni, a Nap adja a levegős és talajkollektoros hőszivattyús rendszer „üzemanyagát” is. Magyarország földrajzi fekvése kedvező és a napsütötte órák száma is magas, Ezért jogosan merül fel a kérdés: „Miért ne ruházzak be?”
Energetikai korszerűsítés, mint befektetés
Az energetikai célú beruházások ma már a csökkenő betétkamat szintek mellett befektetésnek minősülnek. Ezt az érvrendszert a nyugati országokban régóta használják, mert abban a térségben a kamatszintek már sokkal korábban felvették a 35% körüli értéket. Ha belegondolunk abba, hogy a jelenben termelt anyagi javaink megtakarítható részét a magas energiaköltségeinkkel feléljük, akkor később, amikor igazán szükség lenne a többletre (pl. nyugdíjba vonulás után) már nem tudunk beruházni. Magyarul az energetikai célú befektetések mindig megelőző jellegűek. Emiatt számoljuk a megtérülési időt. Sokan elszörnyülködnek a 1015 éves megtérüléseken pedig egy jó minőségű berendezés kihordási ideje jócskán meghaladja a 20 esztendőt. Ez azt jelenti, hogy a beruházás megtérül és még hasznot is termel!
A következő három tanácsot tartsuk szem előtt
- Mindig vizsgáljuk meg a beruházásunk hasznosságát teljes életciklusra nézve!
- Ne ragadjunk le csak a „Mennyibe kerül?” kérdésnél!
- Kérjük szakember tanácsát, aki a megoldást kínálja garanciával és
nem csak a terméket!
