Új építkezéseknél egyértelmű, hogy a legkorszerűbb hőszigetelés és nyílászárók, gépészeti rendszer kerül beépítésre. Felújításkor azonban érdemes mérlegelni, mi legyen az energiatakarékosság első lépése.
Az „épületek primerenergia-igénye” egy olyan mértékegység, amely megmutatja, melyik energiahordozó (gáz, nap stb.) a leghatékonyabb az adott épületben. Hazánkban a lakossági szektorban a legtöbb esetben a földgáztüzelés az elérhető megoldás, ezért először ezzel foglalkozunk.
Az 1980-as években épült házak hőszigetelése és nyílászárói az akkori technológiával készültek. A gépészeti megoldások tekintetében azt szerelték a házakba, amit kapni lehetett, akkor is, ha az épület hőigénye kisebb volt (kb. 18 kW-os hőigényhez olykor 30 kW-os berendezést). Az energiaárak emelkedésével rendkívül drága lett egy ilyen épület felfűtése, erre a problémára megoldást kell találni.
Mivel sem a hőszigetelő réteg felrakása (10 cm alatt), sem a nyílászárók cseréje (ha nem változik a homlokzat) nem engedélyköteles, jellemzően ezzel kezdődött, kezdődik a felújítás, de korántsem itt ér véget!
A jól szigetelt épületben a hőveszteség csökken, a 18 kW-ról akár 12 kW-ra is visszaeshet, ezt az igényt a régi, túlméretezett 30 kW-os kazán úgy szolgálja ki, hogy ki-be kapcsolgat (2 pontos szabályozás), ez pedig cseppet sem költséghatékony.
A megoldás az lenne, hogy a rendszer alacsonyabb előremenő-vízhőmérséklettel dolgozik, vagyis a (régi) radiátorok nem melegszenek forróra (kb. 70 °C), hanem langyosak (kb. 40 °C) maradnak, de egész nap. Ezt egy kondenzációs készülék tudja a legkevesebb energia felhasználásával biztosítani. Egy ésszerű energiaracionalizálási folyamattal – hőszigetelés + kondenzációs készülék használata – akár 50-60 százalékos megtakarítás is elérhető.
Kapcsolódó cikk:
