Ha otthonában fűtéskorszerűsítést tervez, kazáncserében gondolkodik, és „jó” fűtést szeretne, érdemes komplexen gondolkodnia.

Egy felújításnál (vagy építkezésnél) ideális esetben az építészmérnök és a gépészmérnök együtt dolgozik a megrendelővel, hogy a mai kor igényei kielégíthetőek legyenek, különösen fontos, hogy mindenki lássa az összefüggéseket, és ne legyen élhetetlen, használhatatlan vagy túlfogyasztó, energiapazarló az épület.

Az épületgépészet széles körű és összetett terület, nem csupán egy kétcsöves radiátoros rendszer felszereléséről szól, hanem az épület fűtéséről, melegvíz-ellátásáról, a velük összefüggő szabályozás-technikáról és engedélyezési procedúrákról. Ahhoz, hogy „jó” fűtésünk legyen, érdemes ismernünk a korábbi időszak épületeinek tulajdonságait és fűtési rendszereit, hiszen az elmúlt évtizedekben minden sokkal korszerűbb lett. Az épületek épületfizikai tulajdonságai az új építésű és a felújított épületeknél is javultak: a hőátbocsátási tényezők kisebbek, hőtároló tömegek, szigetelések hatékonyabbak lettek. Emellett azzal is tisztában kell lennünk, mit várunk el az új rendszertől.

Mit szeretnénk?

  • A megrendelő igényei az elmúlt években változtak: alacsony energiaigényű, megbízható és komfortos fűtést szeretnénk.
  • A fűtési rendszernek meg kell felelnie az EU irányelveknek, egyre több megújuló energiaforrást szeretnénk használni és energia-hatékony (ErP Rendeletek) gázkészülékeket kívánunk felszereltetni.
  • A passzívházakban vagy a közel 0 emissziójú épületekben speciális gépészeti megoldásokra van szükség.
  • Az állami támogatások megszerzéséhez meg kell felelni mind az épületek, mind a gépészeti berendezések (gázkazán, melegvíztároló) esetén az elvárt energetikai besorolásnak.

Korszerűsítés előtt tehát az első feladat, hogy a fenti elvárások alapján elemezzük a lehetséges gépészeti megoldásokat úgy, hogy igazodunk a saját elképzeléseinkhez, illetve az építész és a statikus terveihez is, vagyis együtt (megrendelő-építész-gépész) dolgozunk.

A jó fűtés titka – 1. rész