Nyílt égésterű „kéményes” kazán

A hagyományos, kéményes kazán égésterét nem zárja el semmi. Közvetlen környezetéből, a felállítási térből veszi el az égéshez szükséges oxigént. Az égéstermék elvezetés kéményen keresztül történik, ennél a típusnál fordulhat elő, hogy nem megfelelő működés esetén szénmonoxid (CO) visszakerülhet a lakótérbe és mérgezést okozhat. A megfelelő „kémény-huzat” elérése érdekében viszonylag magas a távozó égéstermék hőmérséklete, emiatt a hatásfok már nem teljesíti a mai kor kívánalmait.

Szilárd tüzelésű kazán

Ez a kazán egy olyan berendezés, amely különféle tüzelőanyagok – fa, szén, briket, pellet, stb. – elégetésével termel hőt és adja át ezt egy másik közeg (víz) segítségével a fűtendő térnek. Maga a készülék, kialakításából fakadóan, általában az épület alárendelt helyiségében kap helyet. További segédberendezések (pl. szivattyú) segítségével gondoskodik a fűtés, illetve a melegvíz-ellátásról. A szilárd tüzelésű kazán nem egyértelműen jelent kisebb fűtési költséget, mint egy jól megtervezett és kivitelezett gázos fűtési rendszer.

A szilárd tüzelésű kazánok is gondoskodhatnak egy épület központi fűtéséről, megfelelő gépészeti tervezéssel szinte hasonló komfortfokozatot érhetünk el, mint a gázkazánokkal. A modern berendezéseket nem kell őrizni, mint régen. Maga az égés elektronikus szabályzással biztosított az egyenletes égés- és hőmérsékletért. A normál fatüzelésű kazánban (ahogy a kandallóban vagy cserépkályhában is) a tűztérben zajlik le az égés, ventilátor nélkül. A faelgázosító kazánban szabályozott körülmények között történik az égés, egy ventilátor adagolja a szükséges levegőt aszerint, hogy milyen üzemben vagyunk és mennyi az előremenő vízhőmérséklet-igény. Két tűzterük van, az elsődleges és a másodlagos égésnek köszönhetően hatásfokuk magas és kevésbé környezetszennyező. A faelgázosító kazánban kb. kétszer annyi ideig ég a fa, mint a hagyományos kazánban, ezért a tüzelőanyag felhasználás (a hagyományoshoz képest) akár a fele is lehet.

Elektromos rendszerek

Ahogy a technika fejlődik, az elektromos árammal működő fűtési rendszerek úgy lesznek egyre gazdaságosabbak és olcsóbbak. Ha rendelkezésre áll megfelelő zöld-áramtarifa. A burkolat, esetleg vakolat alá szerelhető fűtőpanel minimális energiafelhasználással (néhány 100 watt) is működhet. Az infra-panel olyan elektromos árammal működő fűtőtest, amely a hőenergiát az infra tartományban sugározza és azok csak a tárgyakon, szerkezeteken fejtenek ki „érezhető” hőt. A vékony fűtőtestet általában a mennyezetre vagy falra szerelik. Elektromos árammal táplálhatunk még „olaj-radiátort” (olaj a közvetítő közeg), hősugárzót, de tudnunk kell, hogy ezek a készülékek egy-egy helyiség fűtésre, temperálásra alkalmasak. Annak ellenére, hogy hatásfokuk közel 100 százalékos, működtetési költségük mégis magasabb lehet, mint egy más energiahordozót használó központi fűtésnek.

Hőszigetelés

Az épületek hőveszteségeinek egyik sarkalatos pontja a hőszigetelés. Ha a szükségtelen hőveszteségek miatt a belső térből a szabadba jut a drága pénzen vásárolt energia, szinte mindegy, hogy milyen fűtési rendszert építünk ki. Első lépésként szakemberrel át kell vizsgáltatni az épületet, meg kell határozni, hol szökik el az energia a házból, és mi ennek az oka. Ne feledjük, hogy minden épület más, lehet, hogy az egyikben a nyílászárók cseréje komoly javuláshoz vezet, míg a másikban a falakat érdemes szigetelni. Ehhez szakember segítségére van szüksége, aki kiszámolja az épület hőigényét, meghatározza kritikus pontokat, ahol elszökik a meleg.

A fűtési rendszer megtervezésekor – akár felújítunk, akár építkezünk – mindenképpen szükségünk lesz egy szakember számításaira – az ő munkája egyébként sem elhanyagolható, hiszen a hatóságok felé beadandó tervek elkészítése, összeállítása az ő feladata. Ő kiszámolja, lemodellezi mennyi a ház összes hőigénye, illetve meghatározza a helyiségek hőigényét külön-külön is. Ez minden házban más és más, sok tényezőtől függ. Például, hogy milyen tájolású az adott helyiség, van-e fűtött szomszéd falfelület, a háznak egy kiugró, gyorsan lehűlő szegletébe került-e, stb..

A komfortérzetünk akkor a legnagyobb, ha mindenhol ugyanolyan és egyenletes a hőmérséklet. Az épületgépész a megfelelő számítások alapján meghatározza, milyen teljesítményű kazán tudja kiszolgálni az épület hőigényét. Ezt a számot általában kilowatt (kW) mértékegységben szoktuk megkapni. A gazdaságos működéshez sem az alul-, sem a túlméretezett kazánteljesítmény sem jó. Ezért pl., hogy egy 100 m2-es házba hány kilowattos kazán kell, csak a szükséges számításokkal, az adott épület egyedi tulajdonságainak figyelembevételével szabad meghatározni. Régen, az általános gyakorlatban az volt a szokás és legegyszerűbb „számítás”, hogy a helyiség légköbméterét (lm3) megszorozták 30-50 Watt/lm3értékkel. Úgy „gondolták”, ekkora teljesítményre lesz szükségünk a kellemes hőmérséklet eléréséhez. De ez az adat csalóka volt és sok esetben túlméretezéshez vezetett, mert nem vette figyelembe az épület valós szerkezetét és hőtechnikai tulajdonságait, valamint a fűtési rendszer kialakítását sem. Így például kondenzációs kazánoknál alkalmazott radiátoros fűtés esetén, mivel alacsonyabb fűtési előremenő vízzel működik hatékonyan a rendszer, alulméretezett fűtőtestek adódnak. Egy hagyományos fűtés esetén, mint pl. egy turbós kazán esetén pedig, ahol magasabb fűtési előremenő az üzemi hőmérséklet, pedig túlméretezett lesz.A szakemberek általában táblázatos méretezést használnak, az előremenő és visszatérő víz átlaghőmérséklete alapján határozzák meg a fűtőtestek méreteit. Ezek a táblázatok, a gyártók igazolt hőtechnikai paramétereivel, az interneten is megtalálhatóak, fontos mégis az épületgépész segítségét kérni, hogy mindig az adottságoknak megfelelő hőleadó-méret kerüljön be az adott helyiségbe.

Megoszlanak a vélemények, hogy meglévő radiátoros fűtés esetén, hagyományos kazánt lecserélve kondenzációsra, megtarthatók-e a régi radiátorok? Ha abból indulunk ki, hogy anno már eleve túlméretezett módon kerültek beépítésre. Ha megvizsgáljuk, hogy Magyarországon egy évben hány olyan nap van, melynek hőmérséklete azonos vagy alacsonyabb, mint a méretezési hőmérséklet, akkor kijelenthető, hogy maradhatnak. Ennek oka, hogy a kondenzációs készülék is tud magas előremenő hőmérséklettel dolgozni, csak akkor romlik a kondenzációs hatásfoka.

Amennyiben a fűtéskorszerűsítés az épületszerkezet utólagos hőszigetelésével is párosul, ergo lecsökkentjük a veszteségeket, akkor biztosan kijelenthetjük, hogy a meglévő radiátorok felülete még alacsony előremenő fűtővíz hőmérséklet mellett is ki tudja szolgálni a csökkentett teljesítményt! A kondenzációs kazán a fűtési idény teljes tartományában képes a jó hatásfokkal működni.

• Az épület hőigényének pontos meghatározása épületgépész feladata.
• A használó pontos igényeivel tisztában kell lenni! (pl. mennyi a kívánt belső hőmérséklet?)
• A túlméretezés, mind kazán, mind hőleadó oldalon, többletkiadást jelent.
• A hőleadók típusának, fajtájának megfelelően kialakított elosztó hálózat.
• A szabályzást és a vezérlést ne hanyagoljuk el!

Kombi-gázkazán

A kombi-gázkazán nem csak az otthonunk fűtéséről gondoskodik, de egy készüléken belül a melegvízről is. Általánosan elmondható, hogy a melegvizet átfolyós rendszerben, valós időben melegíti fel, amikor megnyitjuk a melegvízcsapot. A kazán tulajdonképpen egy átfolyós rendszerű vízmelegítőként működik, amikor épp meleg vizet „készít”. Ilyenkor a fűtés nem működik, hiszen egy időben a kombi-kazán egy feladatot képes ellátni. Az ilyen rendszerek azokban a – viszonylag kisebb alapterületű – lakásokban, épületekben működnek hatékonyan, amelyekben rövidek a csőszakaszok a kazán és a melegvíz vételezési hely között és rövid időn belül megérkezik a melegvíz, nem kell számolni a fölösleges vízpazarlással.

Napelem

A Napsugárzást kihasználva elektromos áramot termel, amelyet vagy egy akkumulátorban tárolunk és onnan használjuk el, vagy visszatápláljuk a közösségi hálózatba, majd amikor szükséges, onnan vesszük vissza.

Radiátor méretezése

A radiátor méretezéséről a fűtési rendszer méretezésekor dönthetünk. A fűtési rendszer méretezésénél említett táblázatos számítás alapján határozza meg az épületgépész, melyik helyiségbe mekkora radiátor szükséges. Ehhez szükség van az adott helyiség pontos hőszükségletének meghatározására, adott kívánt belső léghőmérséklet tartása mellett. További a fűtési rendszer hőfoklépcsője (előremenő és visszatérő fűtővíz hőmérsékletének különbsége) is befolyásolja a hőleadó méretét. Fontos, hogy ne az ablak mérete és ne a szokások alapján felvett ökölszámok alapján határozzuk meg a radiátor nagyságát!

Radiátorfajták

A modern fűtési rendszerekhez általában acéllemez lapradiátort szerelnek fel, a fürdőszobákba pedig törölközőszárítós radiátort. Ezek mérete – szélessége, magassága, vastagsága – attól függ, mekkora az adott helyiség hőigénye. Inkább régebben használták a tagos acéllemez vagy öntöttvas radiátort vagy alumínium radiátort .
Megfigyelhető, hogy a múlt berendezési visszaköszönnek napjainkban is. Belsőépítészetileg reneszánszát éli újra az öntött radiátor, a régi „tagos” radiátor, de ezek már korszerű gyártástechnikával előállított, dízájn elemek.

Ezért új építéskor vagy felújításkor is akkor járunk a legjobban és legköltséghatékonyabban, ha szakember segítségét kérjük. Ma már az internetről nagyon sok információ beszerezhető, de gondoljunk mindig arra, hogy egy adott részfeladat megoldása, még ha tökéletes is, nem biztos, hogy ugyanilyen minőségben szolgálja az egész rendszer működését, ha az nincs átgondolva és megfelelő módon alkalmazva.

Példaként egy 150 m2 –es, jól szigetelt (10-12 cm vtg.) családi ház esetén a következőképpen néznek ki költségek (Figyelem! Ezek csak megközelítő költségek, minden egyes – valós – épület esetében más és más összegeket kapunk!)

A táblázatban összefoglalt beruházási és üzemeltetési költségek természetesen igen függenek az aktuális időjárástól, az épület fekvésétől, a család hőigényétől, a használat módjától, stb.. Ha a fűtési rendszerhez napenergiás fűtésrásegítést, esetleg napelemes megoldással megújuló energiaforrásból áramtermelést is tervezünk, tovább csökkenthetjük az üzemeltetési költségeket. Természetesen igaz, hogy mindezt magasabb beruházási összeg mellett tudjuk megvalósítani. Ezért fontos, hogy mindig szakember segítségével tervezzünk! Amennyiben a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak, akkor is végezzünk optimalizálást és költséghatékonyságot. Vegyük igénybe a lehetséges támogatásokat és ne csak a bekerülési költség alapján, a legolcsóbb, hanem az optimális megtérülés/garanciaidő/élettartam alapján döntsünk! Figyeljünk oda a környezetünk védelmére és a saját függetlenségünkre is: egy megfelelő, modern, megújuló energiákat is hasznosító, költséghatékony rendszerrel nem kell tartanunk az energiaárak emelkedésétől! Alternatív hőtermelő berendezés alkalmazása esetén biztonságban lehetünk egy esetleges gázszolgáltatás korlátozása esetén. A jó minőség kifizetődő! Érdemes Környezetbarát Termék védjegyes készüléket választani.

Energiaforrások

A fűtési rendszer kiválasztásakor nem ragaszkodhatunk csak egy bizonyos energiahordozóhoz, lakóhelyünk adottságai alapján kell eldöntenünk, melyik a számunkra megfelelő választás. Azt is mérlegeljük, hogy az adott energiahordozót milyen áron tudjuk beszerezni és folyamatosan rendelkezésre áll-e. Minden típusnak megvannak az előnyei és a hátrányai, mielőtt döntünk, érdemes elbeszélgetni a szakemberrel.

Földgáz

A ’70-es években pesszimista szakemberek olaj- és gázkészleteink hamarosan bekövetkező kimerülését jósolták, és bár valóban egyre kevesebb tartalékkal rendelkezik a Föld, még mindig tárnak fel új lelőhelyeket, és olyanokról is tudnak, ahol egyelőre túl költséges a kitermelés (pl. tengerfenéken). Nem kérdés azonban, hogy az energiahordozó nyersanyagok – pl. a földgáz és a kőolaj – készletei végesek. Hosszú távon azzal kell számolnunk, hogy ezek ára emelkedik, ezért mindenképpen energia-hatékonyan működő, jó minőségű berendezéseket, rendszereket érdemes választani, hogy a dráguló energiaforrásból minél kevesebbet kelljen felhasználni. Ezzel költséget takarítunk meg! További költségcsökkentő tényező lehet a megújuló napenergia-hasznosító rendszerben gondolkodni. A világ energiatermelésének 21 százalékát biztosítja most a földgáz és még ma is ez a fűtések egyik legolcsóbb módja. A legjobb üzemeltetési értékeket a modern kondenzációs kazánok adják, akár 110 %-os hatásfokkal (Ha értékre vonatkoztatva) is működhetnek. Élettartamuk, a felhasznált anyagok minősége miatt, hosszabb. A gáz ráadásul olyan fosszilis tüzelőanyag, melynek károsanyag-kibocsátása viszonylag kicsi. A kondenzációs készülék sokkal kevesebb szén-dioxidot (CO2) juttat a légkörbe, mint a hagyományos gáz- és szilárd-tüzelésű rendszerek, valamint a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátása is alacsony értéken tartható. Erre a Környezetbarát Védjegy a garancia.

Fa (szén, pellet, brikett, biomassza)

A fával való fűtés, ha hatékonyan égetjük el a tüzifát, rendkívül költséghatékony lehet, ezért is éli ismét divatját, ha nem is kizárólagos, de kiegészítő vagy alternatív fűtési módként. Egy, a ház közepére épített kandalló vagy cserépkályha nem csak esztétikus, de – megfelelő méretezés esetén – az épület fűtéséről is gondoskodhat. Ha komolyabb technológiában gondolkodunk, pl. melegvizet is kívánunk előállítani, akkor a vízteres kandallót vagy egy szilárd tüzelésű (fatüzelésű) kazánt a központi fűtésre is ráköthetünk. Ilyen esetben mindenképpen szükségünk lesz egy szakember segítségére, hogy biztonságos és valóban jó működést érhessünk el. Ilyen berendezések alkalmazása esetén, minden esetben a berendezés gyártójának utasítása alapján kell a tervezéskor, szereléskor eljárni. Főleg a biztonsági berendezések és szerelvények kialakítása témában. A szilárd tüzelésű berendezések nem csak tüzifával működnek. Más energiahordozókkal is táplálhatók, ilyen a szén, a brikett. Külön említést érdemel a pellet, ami fűrészporból és faforgácsból nagy nyomáson összepréselt 6-10 mm átmérőjű, 5 cm hosszú fűtőanyag. Fűtőértéke nagyon jó, de kizárólag pellet-égetésre gyártott kazánban égethető el (vagy a hagyományos kazánba kell pellet-égetőt szerelni). A szalmabálát égető kazán egy másik műfaj. Hatásfoka szintén magas, de csak speciális feltételek megléte esetén használható.

Szélenergia

A családi házak mellett vagy tetején felállított szélturbinák hozzájárulhatnak a költségek csökkentéséhez, de egy család áramfogyasztását fedezni csak részben tudják. Ipari méretű szélerőművekben komoly mennyiségű áramot tudunk előállítani, de ezek közvetlenül a hálózatra vannak kötve és központilag vezérlik az intenzitásukat, azaz mennyi áramot is termeljenek.

Geotermikus energia

A Föld energiáját hőszivattyúval is hasznosíthatjuk. Egy talaj-kollektoros vagy egy talajszondás rendszer fel tudja venni a talaj hőenergiáját (geotermikus energia) és közvetítő közeg segítségével azt át tudja adni egy másik rendszernek. A Víz energiáját, akár kútról vagy egy tóról beszélünk hasonló módon tudjuk hasznosítani. Ezek a berendezések a legjobb hatásfokú hőszivattyúk, mert a forrásoldal hőmérséklete közel állandó, viszont a telepítési, beruházási költségei a fúrás, földmunka, stb. miatt, nem beszélve a berendezés áráról, magasak. A levegős hőszivattyúk beruházási költsége alacsonyabb, mert elmarad a fúrás, földmunka költsége, de a külső levegő hőmérsékletének egyenlőtlensége miatt a hatásfokuk változó. Főleg a téli állapotban kinyerhető energiához tartozó üzemi paraméterek gyengébbek, mint a földhőt vagy a víz hőenergiáját hasznosító berendezések esetén.