Tartalomjegyzék
Milyen kazánt válasszak?
Akár felújítjuk az otthonunkat és fűtési korszerűsítést is tervezünk, akár építkezünk és teljesen új fűtési rendszert vásárolunk, érdemes tisztában lennünk néhány alapvető szabállyal.
Az új fűtési rendszerünk optimális működése érdekében nem elég csak a hőszigetelést komolyan venni, hanem az is szükséges hozzá, hogy gondosan kiválasztott és magas minőségű fűtőkészülékünkhöz, illesztett elosztórendszert és megfelelő szabályzót is válasszunk. Egyszóval, rendszerben gondolkodjunk! Szintén fontos szabály, hogy a csökkentett hőveszteséghez illeszkedő, szakember által méretezett/kiválasztott felületen biztosítsuk a hőleadást. Megmaradó hőleadók esetén (pl. radiátorok), illetve új hőleadók esetén is mindig ellenőrizzük le az adott körülmények között számított hőleadást (pl: panelban). Általánosságban elmondható, hogy a kondenzációs kazánokhoz radiátorok és padlófűtés is szóba jöhet, de egy hőszivattyús rendszer alacsony előremenő hőmérsékletéhez (~35-40°C) már padló-, fal- vagy mennyezetfűtésre van szükségünk.
A takarékosság, az élettartam és a hatékonyság végett a döntéskorkor érdemes Környezetbarát Termék védjegyes készüléket választani.
TÍZ DÖNTŐ KÉRDÉS A FŰTÉS TERVEZÉSÉBEN
Töltse le ingyenes kérdőívünket, melynek kitöltésével közelebb kerülhet a megfelelő kazánválasztáshoz!Központi fűtésre alkalmas készülék lehet a gázkazán, a szilárd tüzelésű kazán és a hőszivattyú is. A melegvíz előállítása mindegyik készülékkel megvalósítható és lehetőség van tisztán elektromos energiával is elkészíteni a használati melegvizet (pl. villanybojler). E berendezések takarékos és környezetbarát kiegészítő megoldása a napenergia-felhasználás.
A takarékosság, az élettartam és a hatékonyság végett a döntéskorkor érdemes Környezetbarát Termék védjegyes készüléket választani.
Hőtermelő fajták
- Gázkazán
- Nyílt égésterű „kéményes” gázkazán
- Zárt égésterű, „turbós” gázkazán
- Zárt égésterű, kondenzációs kazán
- Hőszivattyúk
- levegő/levegő
- levegő/víz
- szondás (folyadék/víz)
- kutas (víz/víz)
- Szilárd tüzelésű kazán
- Elektromos rendszerek
Gázkazánok
A gázkazán egy olyan készüléket, amelyik valamilyen gáz (földgáz, biogáz) elégetésével hőenergiát szabadít fel és azt egy másik közegnek (pl. víz) átadja. Az átadott hőmennyiséget, ma már szinte kizárólag, egy szivattyú segítségével juttatja el a hőleadókhoz (pl. radiátorok). Több típusa létezik, az égéstér kialakítása (nyílt vagy zárt égésű), illetve az égéstermék elvezetése szerint különböztetjük meg őket.
Nyílt égésterű „kéményes” kazán
A hagyományos, kéményes kazán égésterét nem zárja el semmi. Közvetlen környezetéből, a felállítási térből veszi el az égéshez szükséges oxigént. Az égéstermék elvezetés kéményen keresztül történik, ennél a típusnál fordulhat elő, hogy nem megfelelő működés esetén szénmonoxid (CO) visszakerülhet a lakótérbe és mérgezést okozhat. A megfelelő „kémény-huzat” elérése érdekében viszonylag magas a távozó égéstermék hőmérséklete, emiatt a hatásfok már nem teljesíti a mai kor kívánalmait.
KONDENZÁCIÓS KAZÁNNAL A SZÉN-MONOXID MÉRGEZÉS ELLEN
Letölthető ebookunból többek között olyan kérdésekre kaphat választ, hogy hogyan alakul ki a szén-monoxid, miért veszélyes és hogyan védekezhetünk ellene? Illetve megismerheti a hagyományos fűtésrendszer és kondenzációs kazán közötti különbségeket.Zárt égésterű, „turbós” gázkazán
Égéstere a közvetlen környezettől elzárt, az égéshez szükséges oxigént az épületen kívülről nyeri, nem a felállítási térből. Az égéstermék szabadba való juttatásáról már egy ventilátor, ami az égéshez szükséges levegőmennyiség bejuttatásáról is, gondoskodik. A hatásfok a pontosabb gáz-levegő arány és az alacsonyabb távozó égéstermék hőmérséklet miatt magasabb. Az üzem hatékonyabb és biztonságosabb, hiszen mérgező anyagok nem juthatnak vissza a légtérbe. A „turbós” kazánnak általában saját égéstermék elvezető/frisslevegő beszívó rendszere van, de van olyan megoldás is, amikor a meglévő kéményjáratot, benne egy saját béléscsővel használjuk fel.
Zárt égésterű, kondenzációs gázkazán
A kondenzációs készülék hasonlít egy „turbós” kazánra, de mivel ez a készülék az égés során keletkező, az égéstermékben lévő vízgőz energiatartalmát is hasznosítani tudja, még jobb hatásfokkal tud hőenergiát előállítani. Ez a gyakorlatban akár 11% többletet is jelenthet. A kondenzációs készülékek fő ismérve, hogy alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereken tudnak hatékonyan működni, mint padló- vagy falfűtés. Radiátorok alkalmazása esetén kellően nagyra méretezett felületekkel lehet elérni, hogy alacsony vízhőmérséklet esetén is megfelelő teljesítményt tudjon leadni a fűtőtest. A kondenzációs kazánnak is általában saját égéstermék elvezető/friss levegő beszívó rendszere van, de van olyan megoldás is, amikor a meglévő kéményjáratot, benne egy saját béléscsővel használjuk fel illetve eleve kondenzációt elviselő épített kéményt alkalmazunk.
FŰTÉSTECHNIKA SPECIÁLIS IGÉNYEKRE
A tartalomból:
A kondenzációs gázkazánok fontosabb ismérveiről
Az ingatlanok fűtési energiaigényeiről
LOFT ingatlanok fűtési igényeiről
Luxus kivitelű családi házak fűtési megoldásairól
Hőszivattyúk
A hőszivattyú a környezetből – talajból, vízből, levegőből – kinyert hőt hasznosítja. Több típusa létezik, aszerint különböztetjük meg őket, hogy honnan nyerik a hőt. A talaj-kollektoros vagy talajszondás rendszer a földből vonja el a hőt, a vizes hőszivattyú tóból, folyóból vagy fúrt kutas talajvízből, a levegős hőszivattyú pedig a levegőből hőtartalmát hasznosítja. Az elvont energiát mindhárom típus egy közvetítő közegnek, általában a fűtési rendszer vizének adja át. Vannak berendezések, melyek fűteni és hűteni is tudnak. Hatékonyságuk akkor a legmagasabb, ha alacsony előremenő hőmérsékletet kell előállítaniuk. Ez a kazánoknál alacsonyabb hőmérsékletet főleg sugárzó fűtések, fal-, mennyezet- és padlófűtésen alkalmazását követeli meg.
Szilárd tüzelésű kazán
Ez a kazán egy olyan berendezés, amely különféle tüzelőanyagok – fa, szén, briket, pellet, stb. – elégetésével termel hőt és adja át ezt egy másik közeg (víz) segítségével a fűtendő térnek. Maga a készülék, kialakításából fakadóan, általában az épület alárendelt helyiségében kap helyet. További segédberendezések (pl. szivattyú) segítségével gondoskodik a fűtés, illetve a melegvíz-ellátásról. A szilárd tüzelésű kazán nem egyértelműen jelent kisebb fűtési költséget, mint egy jól megtervezett és kivitelezett gázos fűtési rendszer.
A szilárd tüzelésű kazánok is gondoskodhatnak egy épület központi fűtéséről, megfelelő gépészeti tervezéssel szinte hasonló komfortfokozatot érhetünk el, mint a gázkazánokkal. A modern berendezéseket nem kell őrizni, mint régen. Maga az égés elektronikus szabályzással biztosított az egyenletes égés- és hőmérsékletért. A normál fatüzelésű kazánban (ahogy a kandallóban vagy cserépkályhában is) a tűztérben zajlik le az égés, ventilátor nélkül. A faelgázosító kazánban szabályozott körülmények között történik az égés, egy ventilátor adagolja a szükséges levegőt aszerint, hogy milyen üzemben vagyunk és mennyi az előremenő vízhőmérséklet-igény. Két tűzterük van, az elsődleges és a másodlagos égésnek köszönhetően hatásfokuk magas és kevésbé környezetszennyező. A faelgázosító kazánban kb. kétszer annyi ideig ég a fa, mint a hagyományos kazánban, ezért a tüzelőanyag felhasználás (a hagyományoshoz képest) akár a fele is lehet.
Elektromos rendszerek
Ahogy a technika fejlődik, az elektromos árammal működő fűtési rendszerek úgy lesznek egyre gazdaságosabbak és olcsóbbak. Ha rendelkezésre áll megfelelő zöld-áramtarifa. A burkolat, esetleg vakolat alá szerelhető fűtőpanel minimális energiafelhasználással (néhány 100 watt) is működhet. Az infra-panel olyan elektromos árammal működő fűtőtest, amely a hőenergiát az infra tartományban sugározza és azok csak a tárgyakon, szerkezeteken fejtenek ki „érezhető” hőt. A vékony fűtőtestet általában a mennyezetre vagy falra szerelik. Elektromos árammal táplálhatunk még „olaj-radiátort” (olaj a közvetítő közeg), hősugárzót, de tudnunk kell, hogy ezek a készülékek egy-egy helyiség fűtésre, temperálásra alkalmasak. Annak ellenére, hogy hatásfokuk közel 100 százalékos, működtetési költségük mégis magasabb lehet, mint egy más energiahordozót használó központi fűtésnek.
Kérdezzen fűtéstechnikai szakértőnktől!
Számolja ki éves tüzelőanyag felhasználását!
Hőszigetelés
Az épületek hőveszteségeinek egyik sarkalatos pontja a hőszigetelés. Ha a szükségtelen hőveszteségek miatt a belső térből a szabadba jut a drága pénzen vásárolt energia, szinte mindegy, hogy milyen fűtési rendszert építünk ki. Első lépésként szakemberrel át kell vizsgáltatni az épületet, meg kell határozni, hol szökik el az energia a házból, és mi ennek az oka. Ne feledjük, hogy minden épület más, lehet, hogy az egyikben a nyílászárók cseréje komoly javuláshoz vezet, míg a másikban a falakat érdemes szigetelni. Ehhez szakember segítségére van szüksége, aki kiszámolja az épület hőigényét, meghatározza kritikus pontokat, ahol elszökik a meleg.
Az állapotoknak megfelelően javasolt a nyílászárók cseréje, majd az épület utólagos hőszigetelése (ez min. 8-10, de nem ritkán 20-25 cm vastag is lehet), beleértve a külső falakat, födémeket, tetőt. Mivel a meleg levegő fölfelé terjed, a legtöbb hő a tetőn illetve a födémen keresztül távozik. A hőszigetelés módja attól is függ, pl. van-e beépített tetőtér? Ha nincs, és a födémet kell szigetelni, szálas anyagok jöhetnek szóba (pl. üveggyapot), de ez nem ad járható felületet, nem lehet a padlást tárolásra sem használni. Ha polisztirolhabbal szigetelik, majd járófelülettel egészítik ki, ezek a funkciói is megmaradhatnak. Az épület teljes energiafogyasztása 20-30 százalékkal csökkenhet a megfelelő tetőszigetelés révén.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk róla, hogy a meggondolatlan, szakszerűtlen hőszigetelés komoly párásodást, majd penészedést okozhat az épületen belül. Érdemes szakemberrel páratechnikailag is ellenőriztetni a kivitelezendő szigetelést. Amennyiben szükséges gépi szellőztetést is lehet/kell alkalmazni.
- Külső határoló falak (hőszigetelés nélkül): ~20-35%
- Tető, padlás-födém: ~15-25%
- Nyílászárók (ajtók, ablakok): ~10-25%
- Padló, pince-födém: ~10-15%
Fűtési rendszer méretezése
- Hőtermelő berendezés (kazán)
- Égéstermék elvezetés, kémény
- Szabályzás, vezérlés
- Csőhálózat (szabadon szerelve (falon kívül) vagy rejtett szereléssel (falban, padlóban, álmennyezet fölött, szerelőaknában))
- Hőleadó (radiátor, padló-, mennyezet- vagy falfűtés, fan coil, padló-konvektor, fűtő-panel)
A fűtési rendszer megtervezésekor – akár felújítunk, akár építkezünk – mindenképpen szükségünk lesz egy szakember számításaira – az ő munkája egyébként sem elhanyagolható, hiszen a hatóságok felé beadandó tervek elkészítése, összeállítása az ő feladata. Ő kiszámolja, lemodellezi mennyi a ház összes hőigénye, illetve meghatározza a helyiségek hőigényét külön-külön is. Ez minden házban más és más, sok tényezőtől függ. Például, hogy milyen tájolású az adott helyiség, van-e fűtött szomszéd falfelület, a háznak egy kiugró, gyorsan lehűlő szegletébe került-e, stb..
A komfortérzetünk akkor a legnagyobb, ha mindenhol ugyanolyan és egyenletes a hőmérséklet. Az épületgépész a megfelelő számítások alapján meghatározza, milyen teljesítményű kazán tudja kiszolgálni az épület hőigényét. Ezt a számot általában kilowatt (kW) mértékegységben szoktuk megkapni. A gazdaságos működéshez sem az alul-, sem a túlméretezett kazánteljesítmény sem jó. Ezért pl., hogy egy 100 m2-es házba hány kilowattos kazán kell, csak a szükséges számításokkal, az adott épület egyedi tulajdonságainak figyelembevételével szabad meghatározni. Régen, az általános gyakorlatban az volt a szokás és legegyszerűbb „számítás”, hogy a helyiség légköbméterét (lm3) megszorozták 30-50 Watt/lm3értékkel. Úgy „gondolták”, ekkora teljesítményre lesz szükségünk a kellemes hőmérséklet eléréséhez. De ez az adat csalóka volt és sok esetben túlméretezéshez vezetett, mert nem vette figyelembe az épület valós szerkezetét és hőtechnikai tulajdonságait, valamint a fűtési rendszer kialakítását sem. Így például kondenzációs kazánoknál alkalmazott radiátoros fűtés esetén, mivel alacsonyabb fűtési előremenő vízzel működik hatékonyan a rendszer, alulméretezett fűtőtestek adódnak. Egy hagyományos fűtés esetén, mint pl. egy turbós kazán esetén pedig, ahol magasabb fűtési előremenő az üzemi hőmérséklet, pedig túlméretezett lesz.A szakemberek általában táblázatos méretezést használnak, az előremenő és visszatérő víz átlaghőmérséklete alapján határozzák meg a fűtőtestek méreteit. Ezek a táblázatok, a gyártók igazolt hőtechnikai paramétereivel, az interneten is megtalálhatóak, fontos mégis az épületgépész segítségét kérni, hogy mindig az adottságoknak megfelelő hőleadó-méret kerüljön be az adott helyiségbe.
Megoszlanak a vélemények, hogy meglévő radiátoros fűtés esetén, hagyományos kazánt lecserélve kondenzációsra, megtarthatók-e a régi radiátorok? Ha abból indulunk ki, hogy anno már eleve túlméretezett módon kerültek beépítésre. Ha megvizsgáljuk, hogy Magyarországon egy évben hány olyan nap van, melynek hőmérséklete azonos vagy alacsonyabb, mint a méretezési hőmérséklet, akkor kijelenthető, hogy maradhatnak. Ennek oka, hogy a kondenzációs készülék is tud magas előremenő hőmérséklettel dolgozni, csak akkor romlik a kondenzációs hatásfoka.
Amennyiben a fűtéskorszerűsítés az épületszerkezet utólagos hőszigetelésével is párosul, ergo lecsökkentjük a veszteségeket, akkor biztosan kijelenthetjük, hogy a meglévő radiátorok felülete még alacsony előremenő fűtővíz hőmérséklet mellett is ki tudja szolgálni a csökkentett teljesítményt! A kondenzációs kazán a fűtési idény teljes tartományában képes a jó hatásfokkal működni.
- Az épület hőigényének pontos meghatározása épületgépész feladata.
- A használó pontos igényeivel tisztában kell lenni! (pl. mennyi a kívánt belső hőmérséklet?)
- A túlméretezés, mind kazán, mind hőleadó oldalon, többletkiadást jelent.
- A hőleadók típusának, fajtájának megfelelően kialakított elosztó hálózat.
- A szabályzást és a vezérlést ne hanyagoljuk el!
Kérdezzen fűtéstechnikai szakértőnktől!
Számolja ki éves tüzelőanyag felhasználását!
Használati melegvíz ellátó rendszer
A melegvízről a házban vagy lakásban elektromos fűtés esetén a villanybojler, központi fűtés esetén a kazán gondoskodhat vagy akár önálló gázüzemű bojler – ma már egyre ritkábban – is szóba jöhet.
Gázkazán és melegvíz-tároló
A kazán által felmelegített víz egy melegvíz-tárolóban kerül eltárolásra, ez lehet 50-100-200, de akár 500 literes is, attól függően, hogy mennyi a napi melegvíz szükséglet. Mivel a kazánnal szervesen együtt működik, így általában vele azonos helyiségben szerelik fel. De lehetséges más helyen, pl. pincében, alagsorban is elhelyezni. Ha a tartályban tárolt melegvíz hűlni kezdene, a hőfokszabályzó újra melegíteni kezdi, így folyamatosan rendelkezésre áll. A tárolós rendszereknél el lehet kerülni a vízpocsékolást, mert lehetőség van ún. cirkulációs vezeték kiépítésére. Ez azt jelenti, hogy amikor megnyitjuk a csapot, azonnal meleg víz folyik rajta ki. Az ilyen rendszer kifejezetten komfortos, kényelmes és gazdaságos is, hiszen nem folyatjuk a vizet, amíg „odaér” a melegvíz.
Kombi-gázkazán
A kombi-gázkazán nem csak az otthonunk fűtéséről gondoskodik, de egy készüléken belül a melegvízről is. Általánosan elmondható, hogy a melegvizet átfolyós rendszerben, valós időben melegíti fel, amikor megnyitjuk a melegvízcsapot. A kazán tulajdonképpen egy átfolyós rendszerű vízmelegítőként működik, amikor épp meleg vizet „készít”. Ilyenkor a fűtés nem működik, hiszen egy időben a kombi-kazán egy feladatot képes ellátni. Az ilyen rendszerek azokban a – viszonylag kisebb alapterületű – lakásokban, épületekben működnek hatékonyan, amelyekben rövidek a csőszakaszok a kazán és a melegvíz vételezési hely között és rövid időn belül megérkezik a melegvíz, nem kell számolni a fölösleges vízpazarlással.
Sík-napkollektor a melegvíz-készítéshez
A tetőre szerelt síkkollektorok (napkollektor) a Nap energiáját hasznosítják: a sugarak egy speciális bevonatú hőelnyelő felületre jutnak, melynek hátfelületén lévő csőkígyóban kering az a hőközlő folyadék (általában víz-glikol fagyálló keverék), ami felmelegíti a tárolóban lévő használati vizet. Így a melegvíz – amikor épp szükséges – felhasználható. A rendszer különösen gazdaságos, hiszen megújuló energiát hasznosítva gondoskodik a melegvíz komfortról, vagy akár egy medence vizének hőn-tartásáról is. A jóminőségű síkkollektor ma már nem csak a melegvíz-ellátásról tud gondoskodik, de a fűtésrásegítésben is ki tudja venni a részét.
A jó minőség záloga a Környezetbarát Termék védjegyes napkollektorok.
Napkollektor (síkkollektor, sík-napkollektor)
A Napsugárzást kihasználva valamilyen folyadéknak (általában víz-glikol fagyálló keverék) ad át a hőenergiát, amit melegvíz-készítésre, uszodavíz hőntartásra vagy akár fűtésrásegítésre tudunk felhasználni.
Napelem
A Napsugárzást kihasználva elektromos áramot termel, amelyet vagy egy akkumulátorban tárolunk és onnan használjuk el, vagy visszatápláljuk a közösségi hálózatba, majd amikor szükséges, onnan vesszük vissza.
Radiátor méretezése
A radiátor méretezéséről a fűtési rendszer méretezésekor dönthetünk. A fűtési rendszer méretezésénél említett táblázatos számítás alapján határozza meg az épületgépész, melyik helyiségbe mekkora radiátor szükséges. Ehhez szükség van az adott helyiség pontos hőszükségletének meghatározására, adott kívánt belső léghőmérséklet tartása mellett. További a fűtési rendszer hőfoklépcsője (előremenő és visszatérő fűtővíz hőmérsékletének különbsége) is befolyásolja a hőleadó méretét. Fontos, hogy ne az ablak mérete és ne a szokások alapján felvett ökölszámok alapján határozzuk meg a radiátor nagyságát!
FŰTÉSI RENDSZER KARBANTARTÁSI NAPLÓ
A karbantartási napló segítségével előre tervezhet, visszakeresheti, hogy az egyes ellenőrzések, szerviz beavatkozások alkalmával milyen műveleteket hajtottak végre fűtési rendszerén.
FŰTÉSI KÖLTSÉG NYILVÁNTARTÓ
Fűtési rendszere korszerűsítésén gondolkozik? Szeretné a későbbiekben számszerűsítve látni az eredményeket? Ezzel a letölthető táblázatunkkal nyomon követheti a korszerűsítés előtti és utáni fogyasztását.
Radiátor anyaga
A radiátorok (fűtőtestek) anyag általában fém-alapú. Leggyakrabban alkalmazott anyag az acél és az alumínium. Bármelyiket is választjuk célszerű homogén, azaz azonos anyagból készült fűtési hálózatot összeépíteni. Ha ez nem lehetséges, akkor az egyes anyagok tulajdonságait vegyük figyelembe, hogy ne alakuljanak ki korróziós folyamatok. Elsőre talán nem látszik, de vas-réz-aluminium nem „szereti” egymást és sajnos, az üzemeltetés évei alatt károsodást szenvednek és a fűtési hálózat idő előtti tönkremenetelét (kilyukadás) okozzák. Ez a korróziós folyamat megfigyelhető akkor is, ha minden anyagválasztásunk tökéletes, de tömörtelenség miatt állandó nyersvíz utánpótlásról kell gondoskodnunk.
Radiátorfajták
A modern fűtési rendszerekhez általában acéllemez lapradiátort szerelnek fel, a fürdőszobákba pedig törölközőszárítós radiátort. Ezek mérete – szélessége, magassága, vastagsága – attól függ, mekkora az adott helyiség hőigénye. Inkább régebben használták a tagos acéllemez vagy öntöttvas radiátort vagy alumínium radiátort .
Megfigyelhető, hogy a múlt berendezési visszaköszönnek napjainkban is. Belsőépítészetileg reneszánszát éli újra az öntött radiátor, a régi „tagos” radiátor, de ezek már korszerű gyártástechnikával előállított, dízájn elemek.
Hol a radiátor helye?
Egy helyiség hőmérsékletét akkor érezzük a legkellemesebbnek, ha kiegyenlített hőmérséklet uralkodik, vagyis nem mozog nagyon a levegő és a felületek hőmérséklete is nagyjából azonos. Ezt fűtőtestek esetében úgy érhetjük el, ha a radiátort külső falra, az ablak alá szereljük. Ebben az esetben alakul ki az a kívánt légállapot, hogy a nyílászárókon keresztül érkező hideg áramlást közvetlenül a felszálló meleg levegő közömbösíti.
(A padló- és falfűtés azért tud még komfortosabb hőmérsékletet biztosítani, mert teljes magasságban egyenletes hőmérsékletet alakít ki.) Amennyiben a radiátor a belső falra kerül, akkor az előbb említett hideg áramlásnak nincs akadály, hogy közvetlenül a padlóra jusson. Köztudott, hogy az ember bokája a legérzékenyebb hő-szenzor. Így, a kellő komfort elérése érdekében, túl kell fűteni a helyiséget, ami energiapazarlás és indokolatlan költség.
Beruházási és üzemeltetési költségek
A fűtési költségek kiszámításakor is sok tényezőt kell figyelembe vennünk. Milyen adatok befolyásolják a költségeket. Pl.:
- az épület alapterülete, befoglaló méretei
- a határoló szerkezetek (falak, tető, nyílászárók) minősége
- a hőszigetelés hatékonysága,
- a fűtési rendszer elemeinek minősége és fajtája
Ezért új építéskor vagy felújításkor is akkor járunk a legjobban és legköltséghatékonyabban, ha szakember segítségét kérjük. Ma már az internetről nagyon sok információ beszerezhető, de gondoljunk mindig arra, hogy egy adott részfeladat megoldása, még ha tökéletes is, nem biztos, hogy ugyanilyen minőségben szolgálja az egész rendszer működését, ha az nincs átgondolva és megfelelő módon alkalmazva.
Példaként egy 150 m2 –es, jól szigetelt (10-12 cm vtg.) családi ház esetén a következőképpen néznek ki költségek (Figyelem! Ezek csak megközelítő költségek, minden egyes – valós – épület esetében más és más összegeket kapunk!)
Beruházási költség | Havi üzemeltetési költség | |
Hőszivattyús rendszer padló- és falfűtéssel | ~ 4,0 millió forint | ~ 12.000,- Forint |
Hagyományos kéményes gázkazán radiátorokkal | ~ 1,5 millió forint | ~ 25.000,- Forint |
Kondenzációs gázkazán radiátorral és padlófűtéssel | ~ 1,9 millió forint | ~ 16.000,- Forint |
Kondenzációs gázkazán radiátorral és padlófűtéssel, melegvíz napkollektorral | ~ 2,3 millió forint | ~ 14.000,- Forint |
A táblázatban összefoglalt beruházási és üzemeltetési költségek természetesen igen függenek az aktuális időjárástól, az épület fekvésétől, a család hőigényétől, a használat módjától, stb.. Ha a fűtési rendszerhez napenergiás fűtésrásegítést, esetleg napelemes megoldással megújuló energiaforrásból áramtermelést is tervezünk, tovább csökkenthetjük az üzemeltetési költségeket. Természetesen igaz, hogy mindezt magasabb beruházási összeg mellett tudjuk megvalósítani. Ezért fontos, hogy mindig szakember segítségével tervezzünk! Amennyiben a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak, akkor is végezzünk optimalizálást és költséghatékonyságot. Vegyük igénybe a lehetséges támogatásokat és ne csak a bekerülési költség alapján, a legolcsóbb, hanem az optimális megtérülés/garanciaidő/élettartam alapján döntsünk! Figyeljünk oda a környezetünk védelmére és a saját függetlenségünkre is: egy megfelelő, modern, megújuló energiákat is hasznosító, költséghatékony rendszerrel nem kell tartanunk az energiaárak emelkedésétől! Alternatív hőtermelő berendezés alkalmazása esetén biztonságban lehetünk egy esetleges gázszolgáltatás korlátozása esetén. A jó minőség kifizetődő! Érdemes Környezetbarát Termék védjegyes készüléket választani.
Kérdezzen fűtéstechnikai szakértőnktől!
Számolja ki éves tüzelőanyag felhasználását!
Energiaforrások
A fűtési rendszer kiválasztásakor nem ragaszkodhatunk csak egy bizonyos energiahordozóhoz, lakóhelyünk adottságai alapján kell eldöntenünk, melyik a számunkra megfelelő választás. Azt is mérlegeljük, hogy az adott energiahordozót milyen áron tudjuk beszerezni és folyamatosan rendelkezésre áll-e. Minden típusnak megvannak az előnyei és a hátrányai, mielőtt döntünk, érdemes elbeszélgetni a szakemberrel.
Földgáz
A ’70-es években pesszimista szakemberek olaj- és gázkészleteink hamarosan bekövetkező kimerülését jósolták, és bár valóban egyre kevesebb tartalékkal rendelkezik a Föld, még mindig tárnak fel új lelőhelyeket, és olyanokról is tudnak, ahol egyelőre túl költséges a kitermelés (pl. tengerfenéken). Nem kérdés azonban, hogy az energiahordozó nyersanyagok – pl. a földgáz és a kőolaj – készletei végesek. Hosszú távon azzal kell számolnunk, hogy ezek ára emelkedik, ezért mindenképpen energia-hatékonyan működő, jó minőségű berendezéseket, rendszereket érdemes választani, hogy a dráguló energiaforrásból minél kevesebbet kelljen felhasználni. Ezzel költséget takarítunk meg! További költségcsökkentő tényező lehet a megújuló napenergia-hasznosító rendszerben gondolkodni. A világ energiatermelésének 21 százalékát biztosítja most a földgáz és még ma is ez a fűtések egyik legolcsóbb módja. A legjobb üzemeltetési értékeket a modern kondenzációs kazánok adják, akár 110 %-os hatásfokkal (Ha értékre vonatkoztatva) is működhetnek. Élettartamuk, a felhasznált anyagok minősége miatt, hosszabb. A gáz ráadásul olyan fosszilis tüzelőanyag, melynek károsanyag-kibocsátása viszonylag kicsi. A kondenzációs készülék sokkal kevesebb szén-dioxidot (CO2) juttat a légkörbe, mint a hagyományos gáz- és szilárd-tüzelésű rendszerek, valamint a nitrogén-oxid (NOx) kibocsátása is alacsony értéken tartható. Erre a Környezetbarát Védjegy a garancia.
Fa (szén, pellet, brikett, biomassza)
A fával való fűtés, ha hatékonyan égetjük el a tüzifát, rendkívül költséghatékony lehet, ezért is éli ismét divatját, ha nem is kizárólagos, de kiegészítő vagy alternatív fűtési módként. Egy, a ház közepére épített kandalló vagy cserépkályha nem csak esztétikus, de – megfelelő méretezés esetén – az épület fűtéséről is gondoskodhat. Ha komolyabb technológiában gondolkodunk, pl. melegvizet is kívánunk előállítani, akkor a vízteres kandallót vagy egy szilárd tüzelésű (fatüzelésű) kazánt a központi fűtésre is ráköthetünk. Ilyen esetben mindenképpen szükségünk lesz egy szakember segítségére, hogy biztonságos és valóban jó működést érhessünk el. Ilyen berendezések alkalmazása esetén, minden esetben a berendezés gyártójának utasítása alapján kell a tervezéskor, szereléskor eljárni. Főleg a biztonsági berendezések és szerelvények kialakítása témában. A szilárd tüzelésű berendezések nem csak tüzifával működnek. Más energiahordozókkal is táplálhatók, ilyen a szén, a brikett. Külön említést érdemel a pellet, ami fűrészporból és faforgácsból nagy nyomáson összepréselt 6-10 mm átmérőjű, 5 cm hosszú fűtőanyag. Fűtőértéke nagyon jó, de kizárólag pellet-égetésre gyártott kazánban égethető el (vagy a hagyományos kazánba kell pellet-égetőt szerelni). A szalmabálát égető kazán egy másik műfaj. Hatásfoka szintén magas, de csak speciális feltételek megléte esetén használható.
Elektromos áram
A radiátorok (fűtőtestek) anyag általában fém-alapú. Leggyakrabban alkalmazott anyag az acél és az alumínium. Bármelyiket is választjuk célszerű homogén, azaz azonos anyagból készült fűtési hálózatot összeépíteni. Ha ez nem lehetséges, akkor az egyes anyagok tulajdonságait vegyük figyelembe, hogy ne alakuljanak ki korróziós folyamatok. Elsőre talán nem látszik, de vas-réz-aluminium nem „szereti” egymást és sajnos, az üzemeltetés évei alatt károsodást szenvednek és a fűtési hálózat idő előtti tönkremenetelét (kilyukadás) okozzák. Ez a korróziós folyamat megfigyelhető akkor is, ha minden anyagválasztásunk tökéletes, de tömörtelenség miatt állandó nyersvíz utánpótlásról kell gondoskodnunk.
Szélenergia
A családi házak mellett vagy tetején felállított szélturbinák hozzájárulhatnak a költségek csökkentéséhez, de egy család áramfogyasztását fedezni csak részben tudják. Ipari méretű szélerőművekben komoly mennyiségű áramot tudunk előállítani, de ezek közvetlenül a hálózatra vannak kötve és központilag vezérlik az intenzitásukat, azaz mennyi áramot is termeljenek.
Napenergia
A Napsugárzás energiáját hasznosíthatjuk napkollektorral, napelemmel, illetve közvetett módon hőszivattyúval. A napkollektorokat általában a használati melegvíz előállításához használjuk, de az egyre hatékonyabb rendszerekkel a fűtésrásegítésben is részt vehetnek. A napelemek a nap erejét használva elektromos áramot termelnek, amely felhasználható éppen akkor, valós időben. Ha nem használjuk fel, meg kell oldani az áram tárolását, hiszen lehet, hogy pont akkor süt a legtöbbet a nap, amikor nincs szükség vagy csak kevesebb mértékben az elektromos energiára. A megtermelt áramot vagy egy akkumulátorban tároljuk, de ez elég nehézkes, vagy visszatápláljuk a közösségi hálózatba, és amikor szükséges, onnan vesszük vissza.
Geotermikus energia
A Föld energiáját hőszivattyúval is hasznosíthatjuk. Egy talaj-kollektoros vagy egy talajszondás rendszer fel tudja venni a talaj hőenergiáját (geotermikus energia) és közvetítő közeg segítségével azt át tudja adni egy másik rendszernek. A Víz energiáját, akár kútról vagy egy tóról beszélünk hasonló módon tudjuk hasznosítani. Ezek a berendezések a legjobb hatásfokú hőszivattyúk, mert a forrásoldal hőmérséklete közel állandó, viszont a telepítési, beruházási költségei a fúrás, földmunka, stb. miatt, nem beszélve a berendezés áráról, magasak. A levegős hőszivattyúk beruházási költsége alacsonyabb, mert elmarad a fúrás, földmunka költsége, de a külső levegő hőmérsékletének egyenlőtlensége miatt a hatásfokuk változó. Főleg a téli állapotban kinyerhető energiához tartozó üzemi paraméterek gyengébbek, mint a földhőt vagy a víz hőenergiáját hasznosító berendezések esetén.