A „több lábon álló” rendszer – A jó fűtés titka 3. rész

A jó fűtési rendszer titka nem az, hogy minden kapható berendezést beépítünk, hanem hogy az egyes elemek által termelt energiák erősítsék egymást.

Hőszivattyú, vízteres kandalló, szilárd tüzelésű berendezés, napkollektorok – csupa olyan eszköz, amelyet egy felújítás során akár maga a tulajdonos is megvásárolhat, illetve egy új építésű ház esetén a tervező betervezhet. Egy „több lábon álló” rendszer, amely szinte minden energiaforrást (gáz, áram, nap, tűzifa) használ, már nem hatékony, egyes esetekben akár működésképtelen is lehet.

A jó tervező nem ajánl „csodarendszert”, hanem keresi a helyes műszaki megoldást, az épületbe történő ideális beillesztést, és hatékonyan használja a rendelkezésre álló energia- és erőforrásokat. A műszaki megoldásokat komplexen értékeli, minden lehetséges racionális megoldást megvizsgál, igyekszik rendszerbe foglalni az egyes berendezéseket, ügyel az egymásra gyakorolt hatásra, és megtervezi az egész rendszer összefüggő szabályozását, vezérlését.

Vegyünk egy példát: beépítésre kerül egy kondenzációs fali gázkészülék, egy napkollektor és egy vízteres kandalló. Ha „csak” fűtésre használjuk őket, a gyártók által kínált kompakt szabályozókkal költséghatékonyan összekapcsolhatók. Ha azonban egy negyedik berendezés, egy hőszivattyú is a rendszerbe kerül, hogy a fűtés mellett a hűtésről is gondoskodhassunk, ilyen esetekben a kompakt szabályzók már nem nyújtanak megfelelő megoldást, esetleg felügyeleti számítógép alkalmazása is szóba jöhet.

Egy szerelő egyes esetekben kb. 50 kW alatti rendszerekben javasolhat ideális és hatékony megoldást, de a legtöbbször szükség van a gépészmérnök komplex tudására, hogy a rendszer megfelelően működhessen.

A jó fűtés titka 3. rész